Az előző posztban megismerkedhettél jó néhány egészségkárosító hatású kemikáliával. Most nézzük, milyen vegyi anyagokkal találkozhat még a bőröd a napi tisztálkodó rutinod során, ha nem kézműves natúr szappant használsz!
Állati eredetű glicerin
Nedvességmegkötő hatásából kifolyólag a glicerin az arc- és testápoló készítményekben, valamint a fürdőtermékekben egyaránt megtalálható. Ha egy termék glicerintartalma 5%-nál magasabb, a bőr mélyebb rétegeiből történik meg a vízelvonás, így hidratálva a bőrfelszínt. Ez a növényi eredetű glicerinre is igaz, de az állati eredetű glicerin esetében fennáll a veszély annak, hogy az anyag genetikailag módosított.
Ftalátok
A műanyag, főleg a PVC lágyítására használatos mérgező, lassan lebomló vegyi anyagok. Számtalan hétköznapi műanyag tárgy rugalmasságát érik el ftaláttal, de körömlakklemosók, parfümök és hajspray-k is tartalmazhatják. Az egészségre gyakorolt káros hatásaik miatt az Európai Unió korlátozza a használatukat. A hormonrendszert befolyásoló hatásai révén korai nemi érést és termékenységi problémákat okoznak.
Egy különösen veszélyes ftalát: benzil-butil-ftalát (BBP)
Az Európai Unió tiltólistára tette, de csillogást fokozó hatása miatt egyes tengerentúli kozmetikumokban továbbra is megtalálható, akár gyermekápoló szerekben is. A BBP-vel való nagyobb mértékű érintkezés során ekcéma alakulhat ki.
Polietilénglikol (PEG) emulgeálószerek
A krémekben a vizes és olajos összetevők keveredését, homogénné válását segítő anyagok. Használatuk kockázatos, mivel átjárhatóvá teszik a bőrt, megbontva annak védelmi szerepét.
Triklozán
Antibakteriális és gombaölő szer, fogkrémekben, dezodorokban, szájvizekben, de még szappanokba is megtalálható. A szervezetben felgyülemlő triklozán megakadályozza az immunrendszer egészséges működését, és megzavarja a hormonháztartást. A kutatások összefüggésbe hozták fejlődési rendellenességekkel, májkárosodással és daganatos megbetegedésekkel. Egyre több ország vezet be korlátozó vagy tiltó szabályozást a használatával kapcsolatban. A gyártók kötelesek feltüntetni termékeik triklozán tartalmát a csomagoláson, de sajnos továbbra is találkozhatunk ezzel az összetevővel a boltok polcain kapható termékekben.
Érdemes elkerülni a szintetikus illatanyagok, színezők és kémiai fényvédők egy részét is, mivel ezen elnevezések alatt számos le nem tesztelt vegyület is meghúzódik, amelyek szabadgyököket felszabadítva érzékennyé tehetik a bőrt, illetve allergiás reakciókat válthatnak ki.
A kozmetikai termékekben génmódosított növényi anyagokat (GMO) is felhasználhatnak , amiket magas növényvédőszer-tartalmuk miatt nemcsak megenni, hanem magunkra kenni sem érdemes.
A gyártás során olykor ionizáló és elektronikus sugárzás alkalmazásával tartósítanak. Igaz, hogy a termék így tartósítószer-mentes lesz – amit általában kiemelve jeleznek a csomagoláson –, mégis pici, de felesleges sugárterhelésnek vetik alá szervezetünket.
Most már biztos lehetsz benne, hogy ismered a leggyakoribb káros összetevőket. Következő posztunkban választ kapsz arra kérdésre, hogy miért tartalmazhatnak ennyi káros anyagot a kozmetikumok, továbbá ellátunk néhány jó tanáccsal arra vonatkozóan, hogyan szűrd ki az ártalmas termékeket, és hogyan válassz a bőrödet és szervezetedet ápoló, egészséges kozmetikumokat.